105 éve,1920. június 4-én,írták alá,a Magyarország számára,az I. világháborút lezáró,trianoni békét.Bár tudom,hogy az erről való beszéd manapság náci ütőkártyának számít,azért engedjetek meg néhány gondolatot erről.
Magyarország nem érdemelte meg ezt a békét,mivel az I. világháború kitörésekor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt.A miniszterelnök,Tisza István,több napig tiltakozott Bécsben a királynál,Ferenc Józsefnél,a szerbiai hadüzenet ellen,de a közös hadsereg miatt,Magyarország is kénytelen volt végül is beleegyezni ebbe.1917. elejétől kezdve pedig az új király,IV. Károly,mindent megtett a háborúból való kilépés és a Monarchia átalakítása érdekében.A háború vége után,pedig az áruló kormányok (főleg a kommunisták) szétszélesztették a magyar területeket védeni akaró katonaságot,a kommunisták pedig hátba támadták a románokkal harcoló Székely Hadosztályt.
A béke megkötése után,az osztrákok jogtalan területszerzése,ellen harcoló Rongyos Gárda sikereket ért el,de Horthy Miklós leállította őket.Ám,így is,nekik köszönhetjük,hogy Sopron és a környező területek Magyarország részei maradtak.Ezenkívül Balassagyarmat,Somoskőújfalu,és még pár település,bátor magyar embereknek köszönhetően,Magyarország része maradt.
Emlékezzünk meg mi is,legalább most,Trianonról,és gondoljunk a külhoni magyarokra,legalább egy gyertyagyújtással!